Horvátország egyik legszebb és Magyarországhoz is közeli régiója Isztria, a horvát tengerpart legészakibb szakasza. A félsziget tengerpartjairól és gyönyörű tengerparti városairól sokunk számára már jól ismert, ám belső területe igazi kincseket tartogat, és azok még felfedezésre várnak. Aki hajlandó egy kicsit elkalandozni a parti strandoktól, olyan varázslatos helyekre bukkanhat, ahol a történelem, a kultúra és a természet, egyesülten kínál remek élményeket. Noha a belső Isztriát sokan nevezik a horvát Toszkánának, a területe sokkal nyugalmasabb, még nem rohamoztak meg a turista tömegek. (Fotó: Ivan Šardi)A látogatónak egyedülálló élményekben lehet része, itt igazán megtapasztalhatja a horvát városok valódi hangulatát. Az útikönyvek még […]

 Él közöttünk egy negyvenes évei elején járó, gondolkodó, képkereső. Nem fotográfus, inkább a világot nyitott szemmel és – mintegy másfél évtizede – fényképezőgéppel a kezében járó ember. Nevezhetjük akár útkeresőnek is. Számára az a legfontosabb, hogy az útjain fejlődhessen, tanulhasson, még akkor is, ha időnként messzebbre kerül a fotózástól. Mert azt biztosan tudja, hogy az útján csak egyet nem szabad: megállni! Forró Gergő képeiből Budapesten a Hadik Kávéház galériáján nyílt – április 9-ig látogatható – kiállítás. Régen az úton járók furulyát vagy valamilyen húros hangszert vittek magukkal az egyhangúság csökkentésére, most a megnyitót Barabás Lőrincz trombitaművész közreműködése foglalta keretbe. Götz […]

 Mivel tűnik ki van Gogh a művésztársai közül? Mi vonzza a szemünket munkáihoz újra és újra? A kérdésre bizonyára nem kapunk választ, de elgondolkodunk majd rajta, az szinte bizonyos. Jelenleg Budapesten látható ugyanis a világ egyik legnépszerűbb multimédiás művészeti élménye, a „Van Gogh – The Immersive Experience”. Eddig már több mint 20 millióan látták: New Yorkban, Londonban, Berlinben, Szöulban, mindenhol százezreket nyűgözött le Van Gogh különleges posztimpresszionista világa, mely a budapesti BOK csarnokban szeptember 1-ig várja a látogatókat.  Ezer négyzetméternyi kivetítőn elevenedik meg Vincent van Gogh (1853-1890), a posztimpresszionizmus legnagyobb alakjának művészete. A minden érzékszervre ható, XXI. századi tech-kulturális élmény […]

 Gyakran mondják, hogy van egy dolog, amihez ebben az országban mindenki ért. Az is, aki nem! Ez pedig nem más, mint a futball! Az állítás igazságán talán nem érdemes vitatkozni, de ha egy pillanatra belegondolunk, egy valami fel kell, hogy tűnjön. Egy ennyire a közérdeklődés középpontjában álló témának mindezidáig nincs saját újságja! Nincs, ami csak ezzel foglalkozik és lehetőleg magas színvonalon. Nos, ennek mától vége! Kocsis András 31 évig vezette az ország legnagyobb kiadói csoportját, a Kossuth kiadói csoportot, két éve pedig megalakult a Kocsis Kiadó Zrt, mely évente úgy negyven könyvet ad ki. Most útjára indítja a negyedik havilapját. […]

Amint azt az első részben már szomorúan megállapítottuk, az idei UTAZÁS kiállításon tapasztalható változások nem sok örömre adtak okot. De mindazok, akik valóban azért jöttek ki ide, hogy használható, gyakorlati utazási tanácsokhoz jussanak, mégsem távoztak üres kézzel. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megállapítsuk, a hazai díszvendég, Gyula és Békés Vármegye igazán kitett magáért! A pultjaikon rengeteg, részletes, írásos anyag várta az érdeklődőket, és a szórakoztatásukról is gondoskodtak. A teljesség igénye nélkül, említsünk meg néhány újdonságot! Az ÉV Kerékpárútja verseny 2023-as nyertese, a békési kastélyokat felfűző, Wenckheim kerékpárút lett. A 30 kilométer hosszú út, a nagy múltú grófi család Békés megyei […]

 Igen, tudjuk, fölösleges azon tépelődni, hogy körülöttünk minden megváltozik. Így volt ez, amióta ember él a fölön – sőt már annak előtte is! A szomorú csak az, amikor látjuk, hogy amit szeretünk, nem az előnyére változik, ez pedig sajnos igaz a 46. budapesti UTAZÁS Kiállításra is. Sejtették a szervezők is, ezért a szó mellé egy külön + jelet tettek, hangsúlyozták is erősen a plusz szócskát, elsorolva: mi minden egyéb társult hozzá az idén. Így viszont a „plusz” vált dominánssá! A megszokott „A pavilon” kétharmadát, biciklipálya, lakóautó dömping, és bazárárusok csapata töltötte fel. Az igazán fontos, nagy, ismert, magyar utazási irodák […]

Megáll az eszem!!! Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek – akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek – arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, hogy mennyire lesz független az Orbán Viktor által kiválasztott új köztársasági elnök?! 14 éve élünk egy olyan rendszerben, ahol nemhogy a köztársasági elnök személyéről, hanem a felcsúti stadion éjjeli őréről is a miniszterelnök dönt. Most egy olyan alkotmánybírót jelöl, akinek a neve – néhány bennfentesen kívül – senkinek nem mond semmit, viszont kulcsszerepet játszott az Alkotmánybíróság fogalmának teljes kiüresítésében és gyalázatosabbnál-gyalázatosabb, a kormánypárt érdekét szolgáló határozat elfogadásában. Vagy éppen a sunyításban, hogy számos beadványt – amelyek esetében a döntés a kormánypárt […]

Alekszej Navalnij meggyilkolásában van valami, ami emlékeztet engem Magyarország mártírhalált halt miniszterelnökének, Nagy Imrének a sorsára – annak ellenére, hogy a két ember és a körülményeik között égbekiáltó különbségek vannak. Nagy sok szempontból ambivalens politikai figura volt. Kommunista volt és maradt, aki 1956. október 23-án egy népfelkelés kellős közepén találta magát. A kormányzásért küzdött a példátlan felfordulás és a remény idején – az utcai követelések és a rend helyreállításának szükségessége közötti egyensúlyozás lehetetlen és nem igazán irigylésre méltó feladata volt, és tennie kellett ezt anélkül, hogy átlépte volna Moszkva vörös vonalait. Végül Magyarország túllépte ezeket a határokat, és a Szovjetunió […]

Bár, ha jobban meggondoljuk, ennek az írásnak – mely a budapesti József Attila Színház legújabb bemutatójáról, Heltai Jenő, Naftalin című bohózatáról szól – lehetne más címe is. Például: Főszerepben, a szekrény! Lehetne, mert ugyanúgy igaz ez is. Az előadás során semmi mással nem helyettesíthető az a nagyméretű szekrény, melyben a ruhák, bundák mellett még elfér hol egy férfi, hol egy nő, no meg, hogy kényelmes legyen, még egy szék és egy lámpa is. Bár a darab 1908-ban született – Heltai legkorábbi színművei közé tartozik – tartalmát tekintve teljességgel kortalan. Jó érzékkel fedezte ezt fel a mostani bemutató rendezője, Hargitai Iván […]

Ebben a hatalmas tüntetésben számomra – az óriási tömegen túl – az volt az igazán megrendítő és felemelő, hogy az összes szónok teljesen hiteles, önazonos, őszinte volt, hogy a beszédek mind szóltak valamiről, nem voltak közhelyesek, nem pufogtak politikai jelszavak és üres patternek. Egyszerűen, de érzelmektől fűtötten beszéltek saját magukról, a szolidaritásukról, az együttérzésükről, a felháborodásukról és arról a tűrhetetlen világról, amelyben élnünk kell. Utoljára az 1989-es újratemetésen éreztem ugyanezt – eltekintve Orbán Viktor beszédétől, aki már akkor is a politikai haszonszerzésre koncentrált és érezni lehetett, hogy neki semmit nem jelentettek a mártírok, akiket egy ország gyászolt. A többi szónok […]

Elhunyt Bogdán Géza, a magyarországi roma kisebbség elkötelezett, lelkes közösségi dolgozója és szerző, akinek írásai a KMH-ban is megjelentek. Géza szerénységéről és kedvességéről volt ismert. Különösen fontos volt számára a Roma Holokausztra, a Porjamos-ra való megemlékezés, a tragikus történet megismertetése a tágabb magyar társadalomban. Kimondottan szerény, sokszor nehéz körülmények között élt egy zalai községben, Zalacsányban. Mint ahogy a KMH-ban megjelent rövid életrajzában olvashatjuk: „közmunkásként tengeti életét: árkot ás, bozótot irt.” Egyszer volt alkalmam Gézával találkozni — immár majdnem tíz éve, 2014 nyarán. Kerekes Sándor hívott meg KMH-s szerzőket budapesti lakására. Ennél többször váltottam vele levelet és a Facebookon követtem bejegyzéseit […]

Azon szerintem nem érdemes vitatkozni, hogy a közvetlen személyes indokon kívül bármilyen más oka lehet valakinek arra, hogy egy pedofília-bűncselekményben tettestársként elítélt embert kegyelemben részesítsen. Ha pedig ez így van, vagyis hogy kizárólag valamilyen személyes ok, érintettség állhat a kegyelem hátterében, akkor mondjon valaki egyetlen elfogadható indokot arra, hogy milyen személyes oka lehetett Novák Katalinnak arra, hogy kegyelmet adjon a miniszterelnök fivére barátjának, aki a felcsúti fociakadémia támogatója, a rendezvények rendszeres látogatója, ottani események és edzések szervezője, a felcsúti maffia tagja volt. Kizárt dolognak tartom, hogy Novák Katalinnak, a feltétlen, ostoba, jellemgyilkos lojalitáson kívül bármilyen érdeke fűződhetett a kegyelem megadásához. […]

Véget ért a 42. AGROmashEXPO és AgrárgépShow. A négynapos kiállításra több mint 40 ezren voltak kíváncsiak a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, ahol – a rekordszámú kiállító miatt – mind a 8 pavilont megnyitották a szervezők. Az agrárium legnagyobb hazai rendezvényén a mezőgazdaság minden ágazata és összes jelentős szakmai szervezete képviseltette magát, és ott voltak a legfontosabb gép- és termékforgalmazók is. A rendezvény növekvő jelentőségét bizonyítja, hogy a 37 ezer négyzetméternyi kiállítási területtel és 300 kiállítóval rekordot döntött, így ma már nem egyszerűen a térség egyik legjelentősebb szakkiállítása, hanem a „mezőgazdaság jövőjének ünnepe” – mondta a megnyitáskor Ganczer Gábor, […]

 Észak-Spanyolország területén, a Vizcayai-öböltől délre elterülő vidék, Kantábria, sokáig nem volt több kellemes kirándulóhelynél. A világ figyelme akkor irányult rá, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával meglátogatott egy barlangot a hegyekben. Nem ők voltak ott az elsők, 1868-ban fedezte fel egy helybeli lakos, Modesto Cubillas, amikor vadászat közben a sziklák közti mélyedésben rekedt kutyáját akarta kimenteni. A környező karsztvidék lejtőinek ezernyi hasonló ürege és barlangja van, ezért ennek különösebb jelentősége nem volt. Az amatőr régész, Marcelino Sanz de Sautuola, már folytatott kutatásokat a saját birtokán, főként az antropológia érdekelte. Azon a bizonyos kiránduláson, […]

Varázslatos utazásra csábította vendégeit a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet. A meghívást elfogadók az utat a népzene szárnyán tették meg, az irányt Bartók és Kodály mutatta. Ám ez alkalommal nem az ő zenéik szólaltak meg, visszamentünk egészen a forrásokig. Az Intercontinental Szálloda nagytermét megtöltő közönség egy előadóművész páros és két zenekar olyan műsorát láthatta-halhatta, mely meglepetésektől sem volt mentes. A rendezvényre a Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából elindult Magyar-török kulturális évad keretében került sor. Ebben az évben Magyarországon a török kultúra színe-java mutatkozik be, és ezzel egy időben zajlik Törökországban a magyar kulturális évad programsorozata. A […]